1878.10.21 – 143 éve született Krúdy Gyula
Regény-, novella- és újságíró, a magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legeredetibb alakja. Kisnemesi származású édesapjá és cseléd édesanyja első törvényen kívüli gyermekeként született Nyíregyházán. Még kilenc testvére követte, mielőtt szülei végül összeházasodtak.
A millennium évében, 1896-ban költözött Pestre, és az ezt követő két évtized alatt a város éjszakai életének valóságos ikonjává vált. Legendák szóltak bohém életviteléről, a nőkhöz, a borhoz és a finom falatokhoz fűződő bensőséges kapcsolatáról. A zsibongó pesti mindennapok érzékletes korrajzai A vörös postakocsi (1913) és a Palotai álmok (1914) című regényei.
Részt vett az őszirózsás forradalomban és támogatta a tanácsköztársaságot, ezért annak bukása után mellőzött szerző lett, könyveit és cikkeit csak elvétve és nehezen publikálhatta. Élete utolsó évtizedét betegeskedve és nélkülözésben élte le. Halála gyertyafénynél érte, miután apró lakásában már a villanyt is kikapcsolták.
Mindössze 54 évet élt, de ezalatt közel 60 regényt, valamint több ezer elbeszélést és újságcikket.írt.
1883.11.26 – 138 éve született Babits Mihály
Íro, költő, szerkesztő, műfordító és kiritikus, a 20. századi magyar líra meghatározó egyénisége. Neve elválaszthatatlan a Nyugat címü irodalmi laptól, aminek indulásától munkatársa, majd tulajdonos-főszerkesztője volt, és ami az ő halálával szünt meg.
Egyik fő műve Dante Isteni színjátékának fordítása volt, amely három részletben jelent meg 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben. Bár Dante XIV. századi mesterművének korábban is született magyar fordítása, végül csak Babits munkája állta ki az idő próbáját.
Rövid ideig viszonya volt Ady özvegyével, Boncza Bertával. Alig egy évvel később pedig bevallotta titkárának és lakótársának, Szabó Lőrincnek, hogy az ő menyasszonyához, Tanner Ilonához vonzódik. A vonzalom kölcsönös volt, így Szabó Lőrinc beleegyezésével 1921 januárjában Babits és a Török Sophie álnéven író Tanner összeházasodtak.
1934 decemberében a rádióban tartott előadást, és a felvétel közben többeknek feltűnt, hogy a költő nehezen veszi a levegőt. A pontos diagnózisra még közel három évet kellett várnia, csak ekkor derült ki, hogy gégerákja van. Hosszas kezelései alatt többször is elveszítette beszédkészségét, ilyenkor „Beszélgetőfüzetein“ keresztül kommunikált a külvilággal, ezek két kötetben 1980-ban meg is jelentek. Betegsége végül 1941-ben, 57 éves korában győzte le.