Az kiadás 159. évfordulója kapcsán elgondolkoztam Madách Imre 1862. január 12-én megjelent Az ember tragédiája című művén. Ez a klasszikus komoly kihívást jelent mind a néző- és olvasóközönség, mind a tanárok és diákjaik számára. Romantikus emberiségkölteményünk azonban olyan kérdésekre keresi a választ – mint például az eleve elrendeltség és a szabad akarat problematikája, Isten és az ember kapcsolata, az egyes ember hatása a történelemre –, amelyek megkerülhetetlenek, és amelyeket a 16-17 éves korosztály már feltehet magának. Kész válaszokkal persze talán még mi, felnőttek, pedagógusok sem rendelkezünk minden esetben, azonban maga a próbálkozás talán még fontosabb, mint a válaszok megtalálása.
De hogyan csinálhatunk kedvet mindehhez?
Nem ismeretlen az a módszer, hogy klasszikus szövegeket modernebb szövegekkel együtt olvasva próbáljuk közelebb hozni a gyerekeket. Ez esetünkben lehet akár a Bëlga együttes Az ember tragédiája című rapszáma
Mennyivel ad ez többet, mint bármelyik más tartalmi kivonat? Talán annyiban, hogy a szöveg meg is hallgatható, a fogalmazásmód modernebb, mint egy átlagos összefoglaló. Számíthatunk arra is, hogy maga az együttes vagy akár a rap műfaja közel áll a gyerekekhez, ezenkívül a klasszikus szöveg és a modern forma fesztültsége is fokozhatja az élményt. Az a kérdés pedig, hogy mennyiben lehet elfogadható klasszikus irodalmi szövegeink ilyen jellegű használata, további beszélgetés kiindulópontja lehet.
Hogy aztán a pedagógus mire vállalkozik a rapdal kapcsán, az már egyéni ízlés kérdése.
A kortárs szövegek mellett természetesen felhasználhatók kedvcsinálóként a Tragédia további átiratai, mint például részletek Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művéből. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/karinthy-frigyes-1DBC6/igy-irtok-ti-versek-1907-1934-1DDA8/az-emberke-tragediaja-1DE23/
Nem hanyagolhatjuk el, még e komoly kérdéseket boncolgató műnél sem a humor erejét. A gyerekek szeretnének kapcsolódni, ha közelebb hozzuk számukra klasszikusainkat, akkor létre is jön a kapcsolat. Ne féljünk bátrak lenni!
Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája
Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról a versikéket írta
KARINTHY FRICIKE
Bevezetés
Toncsi, Fercsi, Jancsi, Náncsi.
Csupa kandi, meg kiváncsi
Kisgyerek.
Amit Imre bácsi néktek
Elmesél most – attól égtek
Ifjak, öregek.
Egyik izzad, másik fázik,
Egyik vigan hahotázik,
Másik pityereg.
Ha így nézed, domború,
Ha így nézed homorú,
Egynek szörnyű mulatságos,
Másnak szomorú.
Első szín
Utcu Lajcsi, hopsza Lenke,
Volt egyszer egy jó Istenke,
Azt gondolja magában:
Mit ülök itt hiában?
Megteremtem a világot,
Hogy olyat még kend nem látott.
Hogyha látod, szádat tátod,
Mesterségem megcsodálod.
Amint mondta, úgy is tett,
Dolgozott egy keveset,
Hat nap alatt úgy, ahogy
Összecsapta valahogy,
Rajta nem is másitott,
Csak nagyot ásitott.
Rafael, Miska, meg Gábor.
Ebből állt az angyaltábor.
Rafi mondta: halihó,
Ez a világ jaj be jó!
Miska mondta: gyerekek!
Ez a világ de remek!
Gabi mondta: mi lesz még,
Ha meglátjuk az eszmét?
Luci Ferkó azonba’
Irígy volt és goromba.
Meee, mondta, szebb is akad,
Nekem nem kell, edd meg magad.
Ilyen volt a Luci Feri,
De Istenke meg is veri,
Nem kell szárny, repülj gyalog,
Dobjátok ki, angyalok!
Második szín
Ádámka, meg Évike
Édenkertnek végibe
Hancuroztak, ittak, ettek,
Állatokkal verekedtek.
Ádámka nem akart menni
Évikével almát enni.
Évi mondta: ne légy fád,
Láttam két szép almafát.
Angyalka jött, nagyon mérges,
Vigyázz, az az alma férges!
Istenke se akarja,
Hasacskátok csikarja.
Luci Ferkó rossz kölök,
Éppen arra lődörög,
Juszt is, mondta: egyetek,
Tömjétek meg begyetek.
No most tele van a bendő,
Itt a bűn, az eredendő.
Mars ki innen, istenvertek!
Bezárjuk az Édenkertet.
(…)