Gizella – A Nő
Kovácsné Faltin Erzsébet írása

ELSŐ KIRÁLYNÉNK – SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK HITVESE – GIZELLA

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet a világ 1917 óta, Magyarország 1948 óta minden év március 8-án tartanak.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedő megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért.

Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja. A nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.

Elért eredményként megállapítjuk – a nők egyenjogúak a férfiakkal. – Persze ez nem igaz. Mindaddig nem is lesz az, míg az egyszerű nő nem válik olyanná, mint akiről beszélni kívánok, A NŐRŐL – csupa nagybetűvel –, arról, akit sokan nem ismernek, vagy téves megítéléssel.

A NŐRŐL – ELSŐ KIRÁLYNÉNKRÓL – SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK HITVESÉRŐL – GIZELLÁRÓL.

Szerelmi házasság volt az övék! A 14 éves fiú és a 11 éves lányka egymásba szeretett Adalbert püspök és szerzetes kísérője, Bonifác elbeszélései, Bonifác portré rajzai nyomán. Találkozásuk is mesébe illő! A házasság gondolatát plántáló püspök kitartó közvetítése, a mindent elsimító hercegné és fiai, Henrik és Bruno, a nász tervét a jövő békéjének garanciájaként fogadó Géza vezérlőfejedelem, a nászt egyengető, egyébiránt rettenetes perszóna hírében álló Sarolt fejedelemasszony megtörte a bajor és a magyar uralkodói udvar között, a magyarokat (és az egész világot) zsigerből gyűlölő atya, a bajor herceg, II. Henrik tiltakozását és az apácaéletre készülő bajor hercegkisasszony és a fejedelmi cím egyetlen örökösének számító magyar hercegfi házasságot köthetett.

Bizonyosan nemcsak az István-korú (III.) Ottó császár (*980. július – †1002. január 23.) jelenléte, de a mélyen hívő, művelt István herceg gondosan megtervezett regensburgi lánykérője is meglágyíthatta az oly morc öreg herceg szívét.

Fenntartások nélkül, szeretetteljes bizakodással adta Gizella leánya kezét Istvánnak.  Bár, nem lehetetlen: a külhoni uralkodók és több korabeli feljegyzésben Géza királyként emlegette magyar vezérlő fejedelem mérhetetlen gazdagságáról árulkodó töméntelen ajándéka mégiscsak közrejátszott az eladósodott herceg agyában.

A két gyermek fényességes kézfogóját 955-ben, a Regensburgtól mintegy 100 km-re lévő Scheyerni vár ősi Wittelsbach-i kastélyából lett bencés kolostor kápolnában tartották.

Maga Ottó császár nyújtotta oda a magyar hercegnek unokahúga kezét és maga Adalbert püspök celebrálta jegy-fogadalmukat.

Gizella – bármennyire is lenyűgözte István – mégiscsak fájó szívvel vett búcsút édesanyjától, aki tanácsai özönével bocsátotta útjára lánykáját. Némi megnyugvást jelentett István herceg rendíthetetlen nyugalma, törődése, kedvessége mellett, a bár csekély, de bölcsen összeállított kísérete, köztük a személyes szolgálatot teljesítőkön kívül, pékek, szakácsok, szabók, és Vecellin lovag vezénylete mindössze 300 nehézpáncélos.

Szorongása is oldódott, amikor a magyarok földjére érkezve a rettegett Sarolt a világ legszeretőbb anyjaként ölelte magához, és a betegsége ellenére is délceg öreg Géza király két kezében fogta kis kezét.

Sarolt és István egyik nővére, a lengyel fejedelemtől fiukkal együtt megszökött és hazatért hitves, Eron hercegnő úgy vigyázott Gizellára, mint édes gyermekére, testvérére.

Sarolt a veszprémi várbéli palotáját nyomban átadta menyének, magyar kíséretét közösen válogatták össze.

Az örömbe üröm: Géza vezérlő fejedelem halála. Bizony megtörte a belé mindvégig szerelmes hitvesét, Saroltot, de ő – eredményeik hív őrzőjeként – nem adta búnak fejét. Védenie, óvnia kellett a vezérlő fejedelmi státuszt!

Az atya örökébe lépő egyszem fiúkat segítenie kellett a vezérlő fejedelmi uralom gyengülését feltételező, nyomban támadó Koppány törzsfő és támogatói ellenében.

Eredményesen!

A hölgyek Veszprém kapitánya és a várvédők, valamint István, a törzsfők többsége által már mint pajzsra emelt vezérlő fejedelem, a Gizellája hímezte két szent – Szent György és Szent Márton – zászlója alatt legyőzte Koppányt.

Néhány békés év követett.

Gizella, anyósa pártfogása és férje, István féltő-óvó rajongása mellett vált érett hölggyé, a vezérlő fejedelem okos, mi több, bölcs uralkodó társává.

S jöttek a gyerekek.

A család legnagyobb örömére, elsőként fiú! Az Ottó nevet kapta, a császár unokatestvér iránti tisztelet jeléül.

István és hitvese, Gizella, egyértelműen társuralkodóként, a vezérlő fejedelmi család támogatásával négy év alatt megerősítették uralmukat gazdasági fölényüknek köszönhetően.

Nemcsak a nagycsalád – a királyság – vagyona gyarapodott, de a főségük alatt élők életkörülményei is.

Gyümölcsöztek a föld, a só, az arany, az ezüst jövedelmek „befektetései”.

  • Külhonokból és a magyar fejedelmek fősége alól özönlöttek az emberek családostól István és Gizella uralma alá!
  • A biztos megélhetés mágnesként vonzotta a népket.

Kitűnő érzékkel alakította ki István a vármegyerendszert. Ez a centralizált „államszervezet” a kor leghaladóbb, legkorszerűbb rendszere volt.

Ami pedig a római katolikus hit terjesztését illeti, a legcsekélyebb mértékben sem mondható erőszakosnak.

  • Korunkban az alattvalók a világ legtermészetesebb szokásjoga szerint az uralkodó vallását követték.
  • Azt is tudnunk kell, István és Gizella uralkodásának idején – X-XI. század – Római Katolikus Egyház progresszív, haladó, fejlődést sarkalló volt!
  • Nem végeztettek ki senkit, ha nem tért át a római katolikus hitre!
  • Édesanyja lett volna az első, aki ki kellett volna végeztessen, hiszen Sarolt bizánci rítus szerint kereszteltetett!
  • E szerint éltek a Veszprém-völgyi apácák is, kiket Sarolt telepített fejedelemasszonyi birtokára.
  • Mihály nagybátyja és annak egyik fia, László is csak tessék-lássék feleltek meg a római katolikus hit elvárásainak!
  • Tonuzobát, atya tanácsadóját, a maga muszlim hitével egyetemben halálig tiszteletben tartotta, családja a mai napig származtatja magát.
  • A zsidó hitű Sámuel herceg István legfiatalabb húgát, Sarolt hercegnőt vette nőül. Ő a Magyar Királyság első nádora! István halála utáni trónviszályok közepette királyunkká is választottuk.

Az 1001. május elején a pápai zsinatról visszatérő Asztrik – a császár sógor egyetértésével, talán sugallatára és II. Henrik császár atyai barátja II. Szilveszter pápa – apostoli királyként elismerést és ennek jeleként királyi koronát hozott magával.  

A legnagyobb valószínűséggel az 1001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján megtartott koronázást Európa-szerte kitüntetett figyelemmel kísérték.

A magyarok földjén első királyunk, István, keresztény király, az Álmos-Árpád-Zoltán-Taksony-Géza vérvonal méltó örököse!

István koronázásával Gizella is királyné lett, azonban őt később koronázták meg.

Feltehető, a kirobbanó ismételt belviszályok miatt 3 év múlva, 1004-ben.

Azt tudjuk, koronáját magyar aranyművesek készítették – melyet II. András királyunk eladott.

 „István és Gizella az első keresztény királyi pár.”  – Méltó társai egymásnak

István

  • 170-175 cm magas, fekete hajú, mély barna szemű, összenőtt vastag szemöldökű, barna bőrű, kerek, markáns arcú,
  • kiváló bajvívó,
  • emellett gondolkodó, töprengő.
  • Szerető apaként gondja volt személyes tapasztalatát átadni, írásba foglaltatni – eredetileg Ottó – fiának.

Gizella az ismert világ legnagyszerűbb uralkodó-felesége.

  • A maga kb. 170 cm-rével viszonylag magas termetű, szőke, kékszemű, fehérbőrű, ovális széparcú.
  • Végtelen gondoskodó, adakozó és korának legügyesebb hímzője!
  • Számos műhelyt létesített országszerte, kolostorokban, faluközösségekben.
  • Örökül hagyta nekünk az un. „királyné öltés” -t. Az őt követő magyar királynőknek, királynéknak néhány varró-hímző öltést kellett a koronázó paláston tenni.
  • Mindketten több nyelven beszéltek, írtak, a kor tudományaiból is ízelítőt kaptak.
  • Birtokaikon várak, paloták, udvarházak sokasodtak, katedrálisok emelkedtek.
  • A népet templomépítésre kötelezték.
  • Ők maguk is számos katedrális, kolostort létesítettek, melyekhez a misekönyveket, iratokat az egyház állta, minden mást a királyné.
  • A Géza vezérlő fejedelem által megkezdett Pannonhalmi Apátság építéséhez Gizella saját birtokai jövedelmének jelentős részét engedményezte.
  • Közvetlen, személyes kapcsolata mélyítette az uralkodó és az egyházfők közti bizalmi viszonyt.
  • Veszprém érseke, a királyné kancellárja és gyóntatója.
  • Gellért szerzetes, a későbbi Csanád Egyházmegye első püspöke Ottó és Imre fiuk oktatója, a királyné szeretetteljes felügyelete mellett.
  • fogadták a külhoni követeket, vendégeket,
  • István hadba vonult, Gizella kísérte, vagy felügyelt a király nélkül maradt országra,
  • Istvánt gondok emésztették, Gizella jó hírrel szolgált és fordítva.
  • Napokat lovagoltak, kocsiztak egyik helyről a másikra, mégis mindig mindenüvé időben odaértek.

Tragédiák sora:

  • Ottó fiukat 13-14 éves korában vesztették el. Nem ismerjük halála okát, kizárható, hogy merénylet áldozata lett volna.
  • A törzsfők lázadásai elleni harcok. Sarolt bátyának Gyula száműzetése – aki „hálából” a lengyel fejedelem oldalán támadott országunk ellen.
  • István húga, a trónjáról másodízben is elűzött velencei dózse – Gizellával hasonnevű – felesége és fia, Péter végül a magyar királyi udvarban keresnek menedéket.
  • Az évtizedeken át hű, de alattomba a királyi szállítmányokat „vámoló” Ajtony nyílt támadása felszámolásával vált egységes nemzetté a Magyar Királyság.
  • Gizella bátyjának korai halálát követő császárok birodalmi elképzelése a Magyar Királyság bekebelezését is célba vette, melyet királyunk sikerrel hárított.
  • Mindeközben Gizella királynénk alázattal igazgatta az ország belügyeit és saját birtokait.
  • Nem tudunk egyetlen nézeteltérésről sem a király, a királyné és az ország vezető világi és egyházi tisztségviselői között.
  • Annál inkább az udvari intrikák soráról. István ellen 4 x követtek el merényletet, és a felségsértés hamis vádjával, védtelenekre terelve az elkövetés gyanúját megsemmisítették a potenciális trónörököst, Vászolyt.

Ami még ennél is szörnyűségesebb: Személyes fájdalomként is mélyen szántó, de egyben országunk jövőjét is megpecsételte Imre herceg halála:

  • 1031. István és Gizella társuralkodóvá kívánják koronáztatni Imre fiukat.
  • Ez egyet jelentett a fia trónra kerülését mindenáron elérni kívánó dozsenna újabb cselszövésével.
  • Imre órái megszámláltattak. 
  • A gyanútlan ifjak víg vadászatra indulnak a bihari erdőbe. Végeznek a tőrbecsalt Imre herceggel. Mire kísérete odaér, már vérben úszik.
  • Anyai és apai szívszakadás. A királyi pár árnyéka önmagának.

Történelmünk legszentebb, legigazabb királynéjának, államalapító nagy királyunk hitvese hogyan is volt képes saját „kiscsaládja” odaadó gondozása mellett az országos feladatoknak megfelelni és fordítva: országos gondjai mellett anyja, apja, anyósa, apósa mély tisztelettel szeretett gyermeke lenni?

Márpedig ő ugyanolyan hétköznapi édesanyai rajongással szerette gyermekeiket, mint bármely igaz ember a Földön, emellett, nem is akárhogyan, megfelelt uralkodói feladatainak!

A száraz történelmi tények ismeretében gondoljunk bele, próbáljuk átérezni:

– a közel 30 éven át tartó szinte folytonos hadakozást a törzsfőkkel, köztük a király anyjának testvérével, Gyulával;

– az egyre nagyobb és nagyobb kizárólagos királyi fennhatóság alá kerülő ország irányításának megszervezését;

– a római katolikus hit terjesztését, katedrálisok, templomok építtetését, az egyház intézményesítését;

– gyermekeik születését, több kisdedük, kamasz fiuk elvesztése miatti anyai és apai szívszakadást;

… és megint belharc,

  • megint gyermekszületés,
  • gyermekeik gondozása, neveltetése,
  • birtokügyek vitele,
  • országrészt sújtó járvány megállítása,
  • az aszály, szél és víz pusztította országrészek élelmezése,
  • édesapja, édesanyja, apósa, anyósa,
  • külső támadások hárítása,
  • a trón örököseként nevelt kamaszfiúnk halála,
  • újabb belharc,
  • törvénykezés,
  • hittérítés,
  • át- meg átvirrasztott éjszakák, töprengéssel teli napok, lelki sérülések, harcok, utazások, tárgyalások, lelkiismeret parancsai, a nép elvárásainak megfelelés a szükséges és elégséges mértékben, az imádott hitvessel oly ritka találkozások, megnyugvás egymás látásától, közelségétől, egy finom érintés, …

Legtöbbünk mindennapjai monotóniájába fárad bele.

Gondoljunk bele, miközben mindennapi apró-cseprő dolgainktól kimerülten rogyunk le esténként, István királyunk és hitvese, Gizella királyné a Kárpátok ölelésében, a családon alapuló törzsi rendben területet foglaló, letelepült különböző nemzetiségű, a megyer-magyar törzs elsőbbségét elismerő nagycsaládok vérszövetségét Európa egyik legnagyobb államává tették. A keresztény világ egyik legnagyobb egységes nemzete lettünk.

S ez mind egy halandó gondolkodású ifjú és nem különben intelligens hitvese műve.

Magyarországi bajor Gizella 995-től 1038-ig állt férje, István királyunk mellett jóban rosszban, egymás támaszaiként, csekély öröm mellett elviselve az elviselhetetlent: belharcok és külső támadások özönét; testvér ármánykodását; kisdedeik, serdülő és felnőtt fiúk halálát; merényleteket; s végül Gizellát a kitaszítottság szeretett hazája elhagyására kényszerítettséget.

Gizella 1045-ben – igen bölcsen – a további személyes konfliktusok elkerülése, megelőzése végett letette koronáját, és távozott a Fekete Henriknek hűbéresküt tett Péter király fősége alóli országból.

A bátyja, II. Henrik császár alapította passaui kolostor fogadta be, néhány év múlva ennek lett priorisszája.

Gizella élete, akárcsak férjéé, egymással, gyermekeikkel, családjukkal, alattvalóikkal tanúsított viselkedése példaadó volt és maradt!

Épp ezért több mint 10 éve jó néhányan Gizella királynénk szentté avatását szeretnénk elérni, imaórákkal, felolvasásokkal, zarándokutakkal, méltó megemlékezésekkel.

Szeged-Csanád Egyházmegye megyéspüspöke Dr. Kiss-Rigó László – Szent Gellért méltó utódaként – felkarolta Gizella királynénk szentté avatási ügyét.

Civil Szeretet Kurázsi Társaságunk kezdeményezésére a püspökatya fővédnökségével kerül sor a FOHÁSZ GIZELLÁHOZ / KÖSZÖNET GIZELLÁNAK LÁDIKÓ ajándékozására az immáron búcsújáró helyként ismert Aradi Szent Gizella templomnak.

Ő HÁT A NŐ:

ELSŐ KIRÁLYNÉNK – SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK HITVESE – GIZELLA.

Szeged, 2021. március 08.

                                                                                                                            Kovácsné Faltin Erzsébet sk.